Két hete rendezték meg a Közeli Helyeken 15 nevű teljesítménytúrát, amin jómagam is részt vettem egy szuper kis csapattal. Be kell vallanom, hogy marhára féltem ettől a túrától, ugyanis bár imádok sétálni és túrázni, még sosem voltam ilyen hosszú távon. Főleg úgy, hogy én 15 kilométerre voltam felkészülve, nem pedig 17,4-re, ami a tényleges táv volt :D Továbbá tetőzte a félelmem az, hogy a végén úgy alakult, hogy egyedüli lányként maradtam a csapatomban, ami rajtam kívül még 6 srácot számlált. Tudtam, hogy rendesek lesznek és alkalmazkodnak majd a tempómhoz, de azért valljuk be, ilyenkor nem szívesen hátráltatja az ember a többieket. Főleg úgy, hogy időkorlát is volt, mi pedig jó későn indultunk útnak. :)

Végül azonban kiderült, hogy nem kellett volna félnem, mivel a srácok viszonylag jó tempót diktáltak, ami még számomra is tartható volt (kivéve néhány emelkedőt :D), amikor meg nem, akkor pedig a következő ellenőrző pontnál beértem őket (de szerencsémre sosem hagytak azért egyedül bolyongani :D). A túrán összesen 8 ellenőrző pont volt, és mindegyiket érinteni kellett, hiszen csak így lehetett meg a kitűzött táv. Mindegyik ponton kaptunk valami kis pecsétet vagy aláírást a papírunkra, és egy kicsit meg is vendégeltek minket. Hol egy szőlőcukorral mentünk tovább, hol egy mandarinnal, megint máshol pedig extra finom nápolyival. 

Meg kell mondjam, hogy gyönyörű helyeken sétáltunk, a Malomvölgyi tó csodaszép, Pécs közeli lakosoknak kötelező kimenni egyszer, ahogy a futóbolondoknak is, mert bizony a tó körül rengetegen futnak, ami nagyon motiváló tud lenni. Igaz, mi magunk kicsit megnehezítettük a dolgunkat, mivel egy helyen rossz irányba fordultunk, így pedig letértünk a helyes útról. Ez pedig azt eredményezte, hogy találkoztunk néhány lóval, egy országúttal, no meg egy kis igazi teljesítménytúrát is csempésztünk a dologba, amikor levágtuk a már így is nagy kerülőt (amit magunknak okoztunk) azzal, hogy leereszkedtünk egy kisebb dzsungelre hasonlító helyen :D

Végül sikerült azért teljesíteni a túrát, és nem tévedtünk el többet. :) A mi időnk 4 óra 11 perc lett, ami szerintem az 5 órához képest teljesen jó, főleg úgy, hogy összesen 20 km-t gyalogoltunk, ami jóval több, mint ami az eredeti táv lett volna. A szintemelkedés eredetileg 300 m lett volna, ha mi nem megyünk rossz felé, és nem másszuk meg a legdurvább emelkedőt kétszer is :D Így viszont egy mobil applikációnak köszönhetően tudjuk, hogy 70 emeletnyi magasságot másztunk meg :D Nem kell szerintem mondanom, hogy a végén jószerével már csak vonszoltam magam, de mindent összevetve nagyon örülök, hogy teljesítettem a túrát, azt hiszem, legközelebb már nem fogok ennyire félni az ilyen távoktól sem, szuper élmény volt :) 

A túra végén kaptunk egy oklevelet és egy kis plecsnit is, amit meg is mutatok Nektek, hogy lássátok, ezért is érdemes elmenni egy ilyen túrára. Nem beszélve a végén kapott két életmentő virsliről (és a sörről, amit legurítottunk utána egy közeli kis kocsmában). 

Ti szoktatok túrázni? Mi a leghosszabb táv, amit teljesítettetek eddig?  Ne feledjétek: eltévedés nélkül nem is igazi túra a túra :D

Puszillak Titeket, Nocy :)